blindfriendly
rss
Több Európa több Magyarországot jelent!
"Május 1-jén lesz tíz éve annak, hogy az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése végbement tíz új tagállam felvételével. Utolsó parlamenti felszólalásom keretében ideje mérleget vonnunk. Kemény küzdelem volt ez, a tíz év nagyobbik felében az Unió történelme legnagyobb válságát élte át. Közben harcolnunk kellett az egyenjogúságért, hogy ne csak egyenlőek legyünk mi új tagállamiak, hanem egyenlőbbek is. A választóvonalak egyre kevésbé a régi és az új tagállamok között húzódnak, hiszen tíz új tagállamból hatan már az eurózóna tagjai, az Unió szűkebb magjához tartozik. Nagyon sok az előttünk álló feladat a jövőben is. Az Unió már tudja kezelni a gazdasági deficiteket, de még nem tudja megelőzni a demokrácia deficiteket. A folyamat azonban elindult és a következő években biztosan létrejön egy európai demokráciaellenőrző-mechanizmus. Ez érdeke azon 40 millió uniós állampolgárnak is, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak és akikkel szemben az Uniónak komoly mulasztásai, sőt adósságai vannak." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője utolsó napirend előtti felszólalásában az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén. 
Többpárti összefogás a Benes-dekrétumok ügyébene
"A Benes-dektrétumok ügyét nem háríthatja el az Európai Parlament, mivel azok több ponton is sértik az uniós alapértékeket, így a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a tulajdon sérthetetlenségének elvét, a kollektív bűnösség tilalmát. A 143 dekrétum közül számos a mai napig a szlovák és a cseh államiság alapját képezi. A Benes-dekrétumok egyes máig érvényben lévő intézkedései azonban kimondják a német és a magyar nemzetiségűek kollektív bűnösségét. Ezeknek a dekrétumoknak máig ható negatív erkölcsi, politikai és gazdasági következményei vannak mind a szlovákiai magyarság, mind pedig a Csehországból elüldözött szudétanémetek esetében. A kollektív bűnösség elve és a Benes-dekrétumok szellemisége ellentétesek az Európai Unió értékeivel, akadályozzák történelmi megbékélés lehetőségét. Ezt megerősítette az Európai Parlament Jogi Bizottságának február 11-i véleménye is, amely további vizsgálatra szólít fel a Benes-dekrétumok kapcsán. A jobboldali többségű Európai Parlament két meghatározó politikai ereje, az Európai Szocialisták és az Európai Néppárt támogatása nélkül nem marathatott volna az EP napirendjén a felvidéki magyarságot súlyosan érintő ügy. Külön köszönöm Bagó Zoltán, fideszes európai parlamenti képviselő erőfeszítéseit és együttműködését közös nemzeti ügyünk, a külhoni magyarok érdekeinek képviseletében. A felvidéki magyarok érdekében megbékélésre kész demokratikus pártok együttműködésére van szükség mind Magyarországon, mind Szlovákiában." - mondta Tabajdi Csaba a Petíciós Bizottság tagja és a Kisebbségügyi Intergroup elnöke a Petíciós bizottság szerdai döntését értékelve. 
Az Európai Parlament kiáll a jogfosztott magyar állampolgárok mellett!
"Az Európai Unió nem ismeri el a visszamenőleges törvénykezés fogalmát, és határozottan fel fog lépni a szerzett jogok elvétele ellen. Magyarországon több százezer rokkant-, korkedvezményes és szolgálati nyugdíjas esett áldozatul a visszamenőleges törvényezésnek, került teljes létbizonytalanságba. Mivel Magyarországon nincs jogorvoslati lehetőség az uniós alapjogokkal ellentétes törvénnyel szemben, a Petíciós Bizottság javaslatomra, a képviselők döntő többségének támogatásával az EP Jogi Bizottságához fordul jogi véleményért, további vizsgálatért. A korkedvezményes és szolgálati nyugdíjakat megszüntető törvény nemcsak méltatlan bánásmódban részesít több százezer embert, de sérti a jogbiztonság elvét, a tulajdonhoz való jogot, a kor alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a jogorvoslathoz való jogot. Ez nem csak a nyugdíjakat érintő kérdés, hanem uniós alapjogokat sértő intézkedés, amely a jogállamiságba, az igazságosságba vetett bizalmat rengeti meg." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a Petíciós Bizottság mai ülésén. A Petíciós Bizottság ülésén részt vett Szolgálat és Becsület érdekvédelmi szervezet képviseletében Katus Károly és Baranyai Csaba, valamint a Korengedményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének (KNOE) elnöke, Kuti László is.  
Eddig egyetlen ukrán kormány sem volt kisebbségbarát
"Ukrajna csak új módon tartható egyben: regionalizációval, egy valódi föderalizmussal - hiszen akkora a különbség az ország nyugati és keleti fele között. Az ideiglenes ukrán kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy egyetlen ukrajnai népcsoportot sem érhet hátrányos megkülönböztetés, legyen szó a 150 ezres magyar kisebbségről, vagy a 17 milliós orosz társnemzetről. Az ukrán nyelvtörvény szimbolikus eltörlése egyértelműen az ukrajnai orosz társnemzet ellen irányul. A döntés ellehetetleníti a kisebbségi, közte a magyar nyelvhasználatot az oktatás és a hivatali ügyintézés során a Beregszászi, az Ungvári, a Nagyszőlősi és a Munkácsi járásban. Ukrajna stabilitásának megőrzése érdekében nem mehet szembe az általa is ratifikált nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel valamint a Nyelvi Kartával. Mindenekelőtt törvényben kell a széleskörű kisebbségi jogokat szavatolni. Ezt eddig egyetlen ukrán vezetés sem biztosította. Mélyen el kell ítélnünk, hogy tegnap ukrán nacionalisták magyar történelmi emlékhelyet rongáltak meg a Vereckei-hágón. Azonnal vissza kell állítani az orosz nyelv államnyelvi státuszát egy olyan országban, amelynek fele ezt használja a mindennapi érintkezés eszközeként. Az is elfogadhatatlan, hogy a Krímben eltörölték az ukrán nyelv használatát, ezt is vissza kellene állítani. Putyint keményen bírálni kell, de démonizálni hatástalan. " - emelte ki Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az ukrán válság kapcsán rendezett európai parlamenti vitában. 
hirkep "Az európai kisebbségvédelemben mérföldkő, hogy az alapvető jogok helyzetéről szóló európai parlamenti jelentés közös uniós normák kidolgozására szólít fel a kisebbségvédelem terén. Külön üdvözlöm, hogy az Európai Parlament elfogadta javaslatomat, miszerint a 2012-ben elfogadott Roma Stratégia mintájára az Európai Bizottság kezdeményezze a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvi csoportok valamint az autonóm régiók uniós védelmi rendszerét. Az uniós kisebbségvédelmi keretrendszerrel felállna a kisebbségi jogok uniós szintű ellenőrző mechanizmusa, amely éves rendszerességgel számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyenlő jogainak szavatolása nem kiváltság, nem pozitív diszkrimináció, hanem minden uniós állampolgárt megillető alapjog. Fontos, hogy a tagállamok minél hamarabb ratifikálják az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló keretegyezményét és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Az Európai Uniónak késlekedés nélkül csatlakoznia kell az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez." - mondta az alapvető jogok helyzetéről szóló plenáris vita kapcsán Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője. 
hirkep "Az új ideiglenes ukrán kormánynak óriási a felelőssége: egyértelművé kell tennie, hogy egyetlen ukrajnai népcsoportot sem érhet hátrányos megkülönböztetés. Elfogadhatatlannak tartom, hogy az ukrán parlament egyik első intézkedéseként eltörölte a 2012-ben elfogadott kisebbségi nyelvtörvényt, amely lehetővé tette a kisebbségi nyelvhasználatot olyan területeken, ahol a kisebbség részaránya meghaladta a 10%-ot. Az ukrán nyelvtörvény eltörlése egyértelműen az ukrajnai orosz társnemzet ellen irányul. A 46 milliós ország stabilitásának fenntartása érdekében ennek éppúgy vonatkoznia kell a 17 milliós orosz társnemzetre, mint a 150 ezer lelket számláló kárpátaljai magyarságra. Ez a döntés az ország területi integritását is veszélyezteti." 
hirkep "Nem tartom megengedhetőnek, hogy az Unió 28 tagállamából 11 kormány még mindig nem nyújtotta be az Ifjúsági Garancia végrehajtására vonatkozó operatív programokat az Európai Bizottság részére. Hogy lehet az, hogy 11 uniós tagállamnak nem fontos a fiatalkori munkanélküliség csökkentése? Dicséretes, hogy a magyar kormány operatív programját már korábban elkészítette, azonban a hét évre számított 15 milliárd forintos uniós forrás nem elegendő a fiatalok boldogulásához. A magyarországi fiatalkori munkanélküliség csökkentéséhez minőségi felső- és szakoktatásra, valódi gyakornoki helyekre és méltó munkakörülményekre van szükség. 2004 óta az MSZP európai parlamenti delegáció már közel 300 tehetséges, sokszor nehéz sorsú magyar fiatalnak biztosított brüsszeli tapasztalatszerzési lehetőséget a Horn Gyuláról elnevezett gyakornoki program keretében, illetve az ehhez kapcsolódó képzésen és utógondozási programon keresztül. Remélem, hogy ez a gyakorlat a 2014-es európai parlamenti választásokat követően sem szakad meg." - emelte ki Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője írásbeli hozzászólásában az Ifjúsági Garancia végrehajtása kapcsán rendezett vitában. 
hirkep „A nyelvhasználat biztosítása a kisebbségek, a kisebbségi identitás fennmaradásának legfőbb garanciája. Az Európai Unió területén beszélt 255 nyelv közül 120 a kihalás veszélyével néz szembe. A kisebbségi nyelvhasználat újraélesztésére, megőrzésére a walesi mellett a baszk nyelv az egyik legjobb példa. A kisebbségi vagy regionális nyelvek túlélése azon múlik, hogy a kisebbségek mennyire tudják használni nyelvüket a mindennapi életben, mekkora az adott nyelv társadalmi tekintélye. Ha az Európai Unió el kívánja kerülni az etnikumközi konfliktusokat, akkor el kell ismernie a kisebbséghez tartozó állampolgárok kettős, vagy többes identitását, de mindenekelőtt nyelvi jogaikat. Az elégedett kisebbség a legjobb garancia a tagállamok politikai stabilitására. Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság a nyelvi sokszínűség alapelvét csak a tagállamok hivatalos nyelveire korlátozza. Fel kell lépnünk annak érdekében, hogy a 2012-ben elfogadott Roma Stratégia mintájára az Európai Bizottság kezdeményezze a Nemzeti Kisebbségvédelmi Stratégiák Európai Keretrendszerét. Ezzel felállna az Európai Unió keretein belül a kisebbségi jogok uniós szintű ellenőrző mechanizmusa, amely éves rendszerességgel számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését. A 2014-es európai választások közeledtével kiemelten fontos továbbá az is, hogy az ősszel felálló új Európai Bizottságban olyan európai biztos is kinevezésre kerüljön, akinek egyik fő feladata a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, Európa veszélyeztetett nyelveinek védelme lenne. ” – hangsúlyozta vezérszónoki beszédében Tabajdi Csaba, a Kisebbségügyi Intergroup (Frakcióközi munkacsoport) elnöke Bilbaóban, a nyelvi sokszínűségről és a veszélyeztetett Európai nyelvekről szóló konferencián. A Baszk Nyelvi Akadémia által rendezett tanácskozáson számos EP-képviselő mellett részt vett Andrés Urrutia, az Akadémia elnöke, valamint a Juan Atutxa, korábbi baszk belügyminiszter, a Sabina Arana Alapítvány jelenlegi elnöke.  
hirkep "Az Európai Parlament Kisebbségügyi Intergroupjának elnökeként üdvözölöm a Francia Nemzetgyűlés múlt heti döntését, miszerint Franciaország 14 év késlekedést követően ratifikálhatja az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartáját. Franciaország szocialista köztársági elnöke, Francois Holland végre teljesíti a 2012-es választások során megfogalmazott ígéretét, miszerint Franciaország kisebbségbarát uniós tagállammá válhat. A ratifikációval elismerést nyerhet a franciaországi hagyományos kisebbségek különleges jogállása. Franciaország ezzel legalább részben szakíthat az eddigi kisebbségi identitást tagadó jakobinus szemléletével. Ez nem csak Franciaország, de az európai kisebbségvédelmi törekvések, valamint a külhoni magyarok szempontjából is jelentős előrelépés lenne. A Karta ratifikációjával az Unió egyik alapító tagállama végre felzárkózik a közép-európai államokhoz a kisebbségvédelem terén. A Francia Nemzetgyűlés döntése azonban csak első lépés, szükséges még a Szenátus jóváhagyása, valamint a francia Alkotmány módosítása is, amelyhez a francia szenátorok és képviselők háromötödös többsége szükséges. A Kisebbségügyi Intergroup teljes támogatásáról biztosítja a francia kormányt az országban használt regionális nyelvek elismerésében. A Munkacsoport a jövőben az Európa Tanáccsal együtt szorosan figyelemmel követi a Kartában foglaltak végrehajtását és betartását Franciaországban." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, a Kisebbségügyi Intergroup (Frakcióközi Munkacsoport) elnöke a testület strasbourgi ülésén, amelyen a képviselők a franciaországi fejleményeket, valamint a spanyolországi katalán kisebbség helyzetét vitatták meg. 
hirkep "Kampány van Európában, de jó lenne elkerülni, hogy elveszítsük a realitásérzékünket. Értelmetlen lenne újabb hidegháborúba kezdeni Oroszországgal! Az EU jövőjét nem lehet Oroszországgal szemben alakítani! Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a geopolitikai realitásokat és Oroszország földrajzi közelségét például Ukrajna esetében. A reális, fenntartható és kölcsönösen előnyös stratégiai kapcsolatnak az Európai Unió és Oroszország között nincs alternatívája. Ukrajna esetében mihamarabb négyoldalú tárgyalások megkezdésére van szükség Oroszország, az Európai Unió és az ukrán kormány valamint az ellenzéki pártok bevonásával. Az Unió vezetőinek tárgyalóasztalhoz kell végre ülniük, csak így kerülhető el a polgárháború szélére sodródott 60 milliós Ukrajna kettészakadása. Ez a mi igazi felelősségünk! A konfliktus élesedésével a magyar kormánynak mindent meg kell tennie a 150 ezer lelket számláló kárpátaljai magyarság védelmében." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő a 32. EU-Oroszország csúcstalálkozó kapcsán rendezett plenáris vitában. 
fejlec
A méhek nélkül nincs élet
  • Orbán Viktor meghallgatása
    2011-01-19
    Orbán Viktor meghallgatása
  • A magyar elnökség parlamenti nyitánya
    2011-01-19
    A magyar elnökség parlamenti nyitánya
  • A vörösiszap katasztrófáról
    2010-10-19
    A vörösiszap katasztrófáról
  • Segítség az árvízkárosultaknak
    2010-06-30
    Segítség az árvízkárosultaknak
"A válság alatt a tagállamok ahelyett, hogy az európai munkavállalókba ruháztak volna be, a pénzügyi szférát segítették ki. Csak Spanyolországban 100 milliárd eurót hagytak jóvá tavaly a bankrendszer megsegítésére, most pedig hé...